'56-ról - Másként!

Igen: '56-ról másként kellene megemlékezni, mint ahogy azt a
köz- szolgálati tévé adásaiban láthatjuk! Háborús romokat idéző, sebtében
berendezett irodában egy asztalaz egyik
végén a műsorvezető, szembe vele 2 szakértő felváltva igyekszik magyarázni,
értelmezni és felidézni az éppen aznapi adásban tervezett időszak eseményeit.

A korabeli képek túlnyomórészben a kor politikai vezetőit,
az őket ünneplő népet, a népközé látogató vezetőket, az őket körülvevő jólét
külső jegyeit, gépkocsi karavánok, felvonuló, ünneplő tömegek egyáltalán nem a
korra jellemző nehéz szenvedésekkel teli életet idézik.

Ezeken nem segít a magyarázat mi volt a zajlott a kulisszák
mögött. Az emlékek és a levéltári adataok, titkosból nyilvánossá vált
jegyzőkönyvek és emlékiratok, valamint a korabeli filmhíradók segítségével
inkább nosztalgiát, mint megérthető korabeli állapotokat mutat be, amely
közelebb hozná a ma emberéhez: Milyen politikai, társadalmi, munka és
életviszonyok között éltünk. Bocsánat a bemuta tás pontatlanságért, de a lényeget idéztem.

Az adásokat nézve felmerül az emberben egyáltalán mi volt a
célja a 60. évforduló megünneplésének?

Az adásokat látva és a rendezvényekre gondolva elhibázott a 60.
évforduló célja és a megvalósulás eredménye. Ha elfogadjuk és tudomásul
vesszük, hogy napjainkban az '56-os Forradalom és Szabadságharc emléke és
jelentősége a köztudatban alig több a "közelmúltban hivatalosan mefogalmazott:
októberi eseményeknél!!

Ezért inkább az lehetett volna a
célja, hogy

1) bemutassa és megismertesse ennek a dicső, de kérész életű forradalomnak
és szabadságharcnak az igazi jelentőségét, a forradalom napjaiban megtörtént hazai
eseményeit és eredmé- nyeit, ( a világtörténelmiről már jócskán írtunk,
beszéltünk )

2) keresse meg és tárja fel azokat a történelmi,
társadalmi és politikai okokat, hogyan jutottunk oda, hogy '56 értéke és
jelentősége kevesebb, mint egy mosóporé?

3) hogyan lehetne és mit kellene tenni, hogy újra,
legalább igazi jelentőségének megfelelő súllyal, tisztelettel és elfogadással
nemzeti ünnepünkké váljon?

Valami ilyesféle tartalommal kellene megtölteni az adásokat,
gazdagítani a dokumentumokat, azért, hogy legyen mire emlékezni!! Legyen mire
büszkének lennünk.

Közismert, hogy spontán közvélemény kutatások, az utca
népének - fiatalnak, idősebbnek - a megkérdezésekre adott válaszok bizonyítják '56
előtti és utáni évtizedek egyszerűen kihullottak emlékeinkből!

Ezt nem lehet csak a múlt rendszer un "agymosásának" a rovására
írni, ez annál jóval bonyolultabb és összetettebb. Csak egyetlen példát
cáfolatul hadd említsek: A '48-as forradalmat nem kisebb megtorlás, évtizedekig
tartó eltiltás, börtönök, emigrálás követte ennek ellenére ma is él! Sok házban
még ma is találhatók emlékek, ha más nem a kokárdák!! Amit büszkén viselnek és
48-ra emlékezve tűznek ki március 15-én. Él 48 - jóllehet a hatalmas cári
hadsereggel szemben a forradalom elbukott.

Ezzel szemben a 60 éves '56-os Forradalomnak és
szabadságharcnak emléke is tetszhalott. Ennek - többek között - oka az is, hogy
az '56-os forradalom deheroizálása már akkor megkezdődött, amikor még igazán
hősiesnek sem ismerték el. A forradalom előzményét kereső és bemutató tanulmányok,
könyvek szinte egymásra licitálva jelennek meg: melyikük tartalmaz hitelesebb forrásokat, szenzációsnál
szenzációsabb meglepő fordulatokat.

Könyv jelent megannak bizonyításár, hogy a szovjet katonai egységek miként kelteek át a Tiszán?
A katonai parancsonokság, a KGB hoogyan tervezte, szervezte az eseményeket, hivatta az egyes politikai vezetőket, kinevezte, leváltotta/leváltatta. Itthon is dolgoztak ám a pártvezetők, bizottságok, feltárták, hogy az MSzMP KB. titkos jegyzőkönyveiből és x y politikus emlékirataiból kiderül, hogy és milyen fondorlatos módon szervezkedtek, tépelődtek, vitatkoztak és így, meg úgy döntöttek és provokáltak.

Te szegény sokat szenvedett magyar nép már megint csőbe-húztak, elhitették veled, hogy ilyen,
meg olyan csodára vagy képes, holott ez csak kegyetlen szinjáték volt és mint Marionett
figurák a Moszkvában rengatott kötlélen vezettek!! SZÍNJÁTÉK VOLT???

Kedves x és y történész, levéltári kutató - ott a poros iratok között! És te Tisztelt rendszerváltást illegalitásban, szamizdatokkal dicskvő rendszervcáltó politikai elit büszke tagja képviselő itthon és Brüsszelben, feleded esküdet hazádra, néped sehítésére, szolgálatára - nagysikerű '56-os
ünneppi megemlékezéseken elmondott '56-ot dicsőítő beszéded írása közben töretlenül
vallod-e, hogy minden napi munkádat

Forró szívvel - Hideg fejjel - Tiszta kézzel

végezted-e? Holnaptól '56 eszméivel őszintén azonosulva fogod-e végez ni?

Ha majd így lesz, akkor lesz hitele az '56-os forradalomnak, ha majd '56 hiteles
történészei papírjaik mögül kibújva az egykori nagyüzemi munkások idegörlő
normákkal végzett mindennapjaikkal ismerkednek, ha majd az egykor téeszbe
kényszerített, mindenétől megfosztott, saját titokban nevelt jószágait sötét
éjjel - vagy kora hajnalban levágva élte mindennapjait, ha majd kisiparos,
kistisztviselő, kiskereskedő keserű mindennapjairól elcsukló hangon beszél -
akkor megismerheti milyen széles, szinte az ország egész lakosságát fojtogató
életből - félelemtől torok szhorító némaságtól hitte kételyek közt, rettegve
hitte-nem hitte állapotban győzött a forradalom!

Majd akkor megismerkedhetnek ennyi szenvedés és félelem és gyűlölet között élt emb
erek - falun- városon, intézményben, téeszben, hiivatalokban, intézményekben
miyen kíméletesen, véres erőszök nélkül - csendben hogyan cserélte le a
tehetségetelen, jellemtelen,stb. vezetőket és választotta meg természe-tes
kiválasztás és demokratikus uton az új a hiteles vezetket, akiket aztán a megtorlást sorra bebörtönzött. Mindezeket és még ki tudja mennyit vitt végbe, ért el józan vezetői révén a minden politikai párt és egyéb program nélkül a kérész életű foirradalom.

Mondom, igen ilyesféle célokkal és valamiféle feltáró, a forradalom tényleges ereményeit és eseményeit megismertetők lehettek volna eredményesebbek. Feltéve, ha valóban komolyan feltárni és bemutatni akarták volna az Igazi '56-ot, nem pedig, ahogy egyre többen azt tapasztalják, igazanak bizonyul az az elkeseredett vélemmény, ami az Újratemetés 6. koporsójárólszólva kapott szárnyra, hogy az bizony nem a forradalom hőseit, mártirjait, jelképezi, hanemabban az EGÉSZ '56-os forradalom és szabadságharc nyugszik eltemetve.

Lehet, hogy valójában nem feltámasztani, dicsőfényében igazi értékeivel bemutatni a célja
a 60. évforduló ünnepség sorozatának, Hanem dobjunk rá még néhány lapáttal, túl közel van még, had nyugodjon békében, marfadjon eltemetve?!

Civil Polgár '56