Az én '56-omról másként kell beszélni 

Igen:'56-rólmásként kellene megemlékezni, mint ahogy azt a közszolgálati tévé adásaiban láthatjuk! Háborús romokat idéző, "sebtében" berendezett irodában az  asztalaz  egyik végén a műsorvezető, szemben vele 2  szakértő felváltva igyekszik magyarázni, értelmezni és felidézni az éppen az napi adásban tervezett időszak eseményeit.

A korabeli képek túlnyomó részben a kor politikai vezetőit, az őket ünneplő dolgozókat, a népközélátogató vezetőket, az őket körülvevő jólét külső jegyeit, gépkocsi  karavánokat, felvonuló, ünneplő tömegeket mutatja és sehol nem a korra  jellemző nehéz körülmények között élő  dolgók szenvadéseit  idézi.

Ezeken nem segít a magyarázat: mi történt a kulisszák mögött.

Az emlékezésekből és a levéltári adataokból, valamint titkosból nyilvánossá vált
jegyzőkönyvek és emlékiratok, valamint a korabeli filmhíradók segítségével
inkább nosztalgiát, mint megérthető korabeli valós ( a forradalom megértéséhez vezető ) állapotokat mutat be egy egy adás. Véleményem szerint ez utóbbi állapot bemutatása közelebb hozná a ma emberéhez: Milyen politikai, társadalmi, munka és életviszonyok között éltünk??   

Bocsánat a bemutatás pontatlanságért, de a lényeget idéztem.

Az adásokat nézve felmerül az emberben egyáltalán mi volt a célja a 60. évforduló megünneplésének alkalmából készített sorozatnak??

 Az adásokat látva  a rendezvényekre gondolva ha
60. évforduló alkalmából készült 
film sorozat célja  mert az eddig vetített adásokból   nem sok új ismeretet  eredményeztek.  Túlnyomó részben azt mutatták, hogyan
ünnepeltették magát az elmúlt rendszer  vezetői, hogyan, milyen kiváltságokkal éltek émennyi ágon kötődtek a szovjet a  szovjet rendszerhez  és vezetőikhez

Eddig azonban villanásnyira sem ismerhettük meg, mindezeket hogyan, milyen élet körülményekben, milyen fühhő, kiszolgáltatott viszonyban, otthonaiktól, jövedelmüktől, megfosztva, hogyan éltek napról napra, hogyan kénmyszerültek saját megtermelt terméányeikből lopni, hogy életben maradjanak, titkon levágott jószáhjaikat rettegve tárolták, fogyasztották, hogyan éltek öncezurázottan - és tűrték némán a minden napon, a nap minden szakában, éjjel hogyan rettegtek - nem tudva mi vár rájuk/ ránk  - másnap munkahelyen, iskolában, szántóföldön.

Bizonyára elhiszik, nem a nép vezéreinek ünneolése, jólétének látványa vezetett a forradalom  kitöréséhez. Ahhoz a forradcalomhoz, amely egymásba karolt ismeretlenek tömeggé nőtt - egymástól megmámorosodva örömükben bátran, hangosan kiáltották: Magyar ország magyar haza - Minden ruszki menjen
haza.

A gyűlölt ÁVH előtt menetelve kiabálták . Versszen az ÁVÓ . És amior rádöbbentek, rádöbbentünk - Nem történik semmi!!!

Csak össze kell fogni - nagyot kiáltani: ELÉG VOLT Szabadon akarunk élni - 11 év testi, szellemi, gondolat börtönéből szabadulni akarunk!!  

Megtörtént a csoda - visszanyerte önbizalmát bátorságát hitét nemzetünk!! Vágyai - vágyaink  teljesültek !! 

Igaz nagy árat fizettünk: 11 év elnyomásért - 11 nap szabadságot nyertünk!!

Igaz, hogy a szabadságunkért  több százan életüket áldouták, igaz, hogy kegyetlen megtorlás következett, sok szenvedés várt még ránk, de az is

IGAZ, HOGY OLYAN ELNYOMÁST, OLYAN KÉNYSZERT már nem
alkalmazhattak, mint a forradalom előtt!

Igaz az is, hogy  sok olyan eredmény valósult meg, amit '56 forradalmunkkal  szerettünk volna elérni! 

Igaz ugyan  "párt színekbe csomagolva:  Lásd:  , mint Új Gazdasági Mechanizmus, mint GMK-k, mint Háztájik, stb.

Igaz az is, hogy bár csak sok év késéssel, de viszonylag "könnyebben, szabadabban" élhettünk. Ez is '56-os Forradalmmunknak és Szabadságharcunknak köszönhető!!  

Valahol itt kell keresni '56 igazi jelentőségét.

Ha elfogadjuk és tudomásul  vesszük, hogy napjainkban az
'56-os Forradalom és Szabadságharc emléke és jelentősége a köztudatban alig
több a "közelmúltban hivatalosan mefogalmazott:
Októberi Eseményeknél!! be kell látnunk ADÓSAK vagyunk '56 igazi értékének és több évtizedre kiható jelentőségének bemutatásával és hiteles dokumentálásával!

 Ezért inkább az lehetett volna a célja az ünnepségek középpontba állításának, a filsorozatnak, hogy

1)   bemutassa és megismertesse  ennek a dicső, de kérész életű Forradalomnak
és Szabadságharcnak az igazi jelentőségét,  a forradalom napjaiban
megtörtént hazai eseményeit és eredményeit, ( a világtörténelmiről már
jócskán írtunk,
beszéltünk )

2)   keresse meg és tárja fel azokat a történelmi,
társadalmi és politikai okokat, hogyan jutottunk oda, hogy '56 értéke és
jelentősége napjainkra annyira megkopott, hogy kevesebb, mint egy mosóporé?

3)   hogyan lehetne és mit kellene tenni, hogy újra, legalább igazi jelentőségének megfelelő súllyal, tisztelettel és elfogadással nemzeti ünnepünkké váljon?

Valami ilyesféle tartalommal kellene megtölteni  és élményszerűvé érdekessé tenni az adásokat, gazdagítani a dokumentumokat, azért, hogy legyen mire emlékezni!! Legyen mire büszkének lennünk. Közismert, hogy spontán közvélemény kutatások, az utca népének - fiatalnak, idősebbnek - a megkérdezésekre adott válaszok bizonyítják '56 előtti
és utáni évtizedek egyszerűen kihullottak emlékeinkből!

Azért, hogy ma ide jutott '56 értéke és ismerete a köztudatba nem lehet csak a
múlt rendszer un "agymosásának" a rovásáraírni, ez annál jóval bonyolultabb és összetettebb.

Csak egyetlen példát
igazam alátámasztására hadd említsek: A '48-as forradalmat nem kisebb megtorlás, évtizedekig tartó eltiltás, börtönök, emigrálás követte ennek ellenére ma is él! Sok házban még ma is találhatók emlékek, ha más nem a kokárdák!! Amit büszkén viselnek és 48-ra emlékezve tűznek ki március 15-én. Él 48 - jóllehet a hatalmas cári hadsereggel szemben a forradalom elbukott.

Ezzel szemben a 60 éves '56-os Forradalomnak és szabadságharcnak emléke is tetszhalott. Ennek - többek között - oka az is, hogy az '56-os forradalom deheroizálása már akkor megkezdődött, amikor még igazán hősiesnek sem ismerték el. A forradalom előzményét kereső és bemutató tanulmányok,
könyvek szinte egymásra licitálva jelennek meg: melyikük tartalmaz  hitelesebb
forrásokat, szenzációsnál szenzációsabb meglepő fordulatokat.

Könyv jelent megannak bizonyításár, hogy a szovjet katonai egységek miként kelteek át a Tiszán? A katonai parancsonokság, a KGB hoogyan tervezte, szervezte az eseményeket, hivatta az egyes politikai vezetőket, kinevezte, leváltotta/leváltatta. Itthon is dolgoztak ám a pártvezetők, bizottságok, feltárták, hogy az MSzMP KB. titkos jegyzőkönyveiből és x y politikus emlékirataiból kiderül, hogy és milyen fondorlatos módon szervezkedtek, tépelődtek, vitatkoztak és így,  meg úgy döntöttek és provokáltak.

Te szegény sokat szenvedett nemzetem igaz volna, hogy már megint csőbe-húztak, elhitették veled,  hogy ilyen, meg olyan csodára vagy képes, holott ez csak  kegyetlen szinjáték volt és mint Marionett figurák a Moszkvában rengatott kötlélen vezettek!! SZÍNJÁTÉK VOLT???

Kedves  "x" és" y" történész, levéltári kutató - ott a poros iratok között!  És te Tisztelt - a rendszerváltást  illegalitásban, szamizdatokkal előkészítő ezzel dicskvő " rendszervcáltó politikai elit"  büszke tagja képviselő itthon és Brüsszelben, nefeleded esküdet, melyet  hazád szolgálatára, néped sehítésére, védelmére tettél! Merj cselekedni - ha kell!

Merd vállalni is ne csak mond  '56-os ünneppi megemlékezésekre szóló  '56-ot dicsőítő beszéded írása közben, hogy  töretlenü vallod-e hogy minden napi munkádat

Forró szívvel - Hideg fejjel - Tiszta kézzel végezted-e?

Ma is és így fogod Holnaptól '56 eszméivel őszintén azonosulva fogod-e végez ni? Ha majd így lesz, akkor lesz hitele az '56-os forradalomnak, ha majd '56 hiteles  történészei papírjaik mögül kibújva az egykori nagyüzemi munkások idegörlő normákkal végzett mindennapjaikkal ismerkednek, hamajd az egykor téeszbe kényszerített, mindenétől megfosztott, saját titokban nevelt jószágait sötét éjjel - vagy kora hajnalban levágva élte mindennapjait, ha majd kisiparos, kistisztviselő, kiskereske dő keserű mindennapjairól elcsukló hangon beszél -akkor megismerheti milyen széles, szinte az ország egész lakosságát fojtogató életből - félelemtől torok szhorító  némaságtól hitte kételyek közt, rettegve hitte-nem hitte állapotban győzött a forradalom!

Majd akkor megismerkedhetnek ennyi szenvedés és félelem és gyűlölet között élt emb erek - falun- városon, intézményben, téeszben, hiivatalokban, intézményekben miyen kíméletesen, véres erőszök nélkül - csendben hogyan cserélte le a tehetségetelen, jellemtelen,stb. vezetőket és választotta meg természe-tes kiválasztás és demokratikus uton az új a hiteles vezetket, akiket aztán a megtorlást sorra bebörtönzött. Mindezeket és még ki tudja mennyit vitt végbe, ért el józan vezetői révén a minden politikai párt és egyéb program nélkül a kérész életű  az '56-os Forradalom és Szabadságharc!   Civil Polgár '56